már azt hittem a neten csak szemét van

Amúgy egy hónap múlva négyféleképpen dönthetünk.
1. Arra a pártra szavazok melynek elveivel, terveivel, programjával és politikai módszereivel egyetértek.
2. Egyik párt sem tetszik, a legkisebb rossz elve alapján szavazok Egyikre, hogy a Másik kevésbé győzzön.
3. Egyik párt sem tetszik, nem megyek el választani. Elfogadom a választáson résztvevők döntését, önként lemondok választójogomról.
4. Egyik párt sem tetszik, érvénytelen szavazatot adok, ezzel jelezve, hogy érdekel az életemet befolyásoló politika, de a meglévő választékból egyik sem kell.

Szerintem két döntés jó, kettő hibás.

Szerintetek melyik?

értettük a viccet, nekem tetszett is:) abban is egyetértünk, hogy 8 évig nem a Fidesz kormányzott, hanem fő erőként az MSZP, a ballib megmondóemberek hiedelmével ellentétben. Az is teljesen jó meglátás, hogy az MSZP politizálása legalább akkora vargabetűket írt le az évek során, mint a fent említett elvtelen és amorális pártoké – gondoljunk csak Medgyessy osztogatására, majd a modernizációs semmittevésre, az arrogáns „reformkommunikációra”, amely mögött érdemi cselekvés nem volt, később a hiteles válságkezelő pártra, végül pedig a jó öreg kádári kompromisszumhoz és osztogatáshoz való visszatérésre (ennek kezdeményeit látjuk a svéd nyugdíjmodell elleni heves támadásban).

Az a körülmény, hogy az MDF-el való egyesülés ötletét Magyar Bálinttól hallhattuk először, jól mutatja, hogy az SZDSZ szétrobbanása mögött az elvi ellentétek, eltérő politikai elképzelések marginális szerepet játszottak a személyes ellentétekhez képest. Vámosi Nagy Szabolcsot, az MDF jelenlegi ászát, európai parlamenti képviselőjét, éppúgy el tudja fogadni Kuncze Gábor, Magyar Bálint, vagy Kóka János, mint ahogyan Retkes Attila is (ő javasolta a kiváló gazdasági szakembert a jobboldali gondolkodású baloldal közös miniszterelnök jelöltjének ) A magyar értelmiség egy része szinte vallásos hittel csüng a kiváló adószakértő ajkán, és meg van róla győződve, hogy aki akkor stabilizálta a magyar gazdaságot, amikor az ipari export évi 20 százalékkal nőtt, az akkor is tudja, amikor 20 százalékkal csökken. Ezek az értelmiségiek mindent értelmetlen marhaságnak tartanak, ami ennek ellentmond, és esetleg valóban segítene egyről kettőre jutni. Ez a vakhit az oka, hogy ezek az értelmiségi körök az egyszerű emberek rovására történő jövedelemújraelosztást jelentő „reformpolitikához” képest másodlagosnak tartják a valóban fontos dolgokat. Nem látják a korrupció elleni fellépés, a közélet tisztaságára, a nagyobb rendre, a szakszerűbb irányításra való törekvés fontosságát. Miért ne folytassam: nem fontos nekik az urizálás visszaszorítása, a beosztottakon való sporolás, és a beosztottak számonkérése helyett a vezetőkön való spórolás, és a vezetők számonkérése. A legszegényebbekre való hivatkozgatások helyett (amit a „csak szegények” támogatásának a megkurtítását „megalapozó” érvnek szánnak), jobb lenne, ha azon törnék a fejüket, hogy hogyan támogathatnák a társadalom kedvezőtlenebb helyzetű 60 százalékát.

Amíg a szekér ment magától is, elég volt a „reformszemlétet” és a társadalmi és gazdaságpolitikai semmittevés. Amikor csinálni kellet volna már valamit, akkor ez az értelmiségi csoport azt hitte, itt az ideje a „reformok kritikus tömegének a társadalom torkán való lenyomása”. Ennek az ostobaságnak az erőltetése akadályozta azután meg, hogy az MDF, az SZDSZ és persze elsősorban az MSZP valami hasznosat csináljon. Ebbe azután bele is buktak. Szociális népszavazás helyett például foglalkozhattak volna azzal, hogy hogyan lehet a versenytárgyalások tisztaságát biztosítani. Ingatlanadó helyett azzal, hogy hogyan lehet az adórendszert úgy korszerűsíteni, hogy az segítse a foglalkoztatás bővítését. (És nem úgy reformálni, hogy néhány hólyag zsebébe tesznek havi százezreket, akik persze mind el fogják mondani, hogy mennyire egyetértenek a reformokkal.)

Mások szerint mindez marhaság, és a bukásnak az az igazi oka, hogy Kövér László rossz irányba befolyásolta Orbán Viktort, aki ezért nem felelős, hanem felelőtlen ellenzéki magatartást tanúsított. (Mint az MSZP, amikor a FIDESZ takarékosságára azt mondta, hogy meglopták a nyugdíjasokat.)