A mindenkit megillető azonos jogok melletti kiállást, a korrupcióval szemben pedig zéró toleranciát hirdet főpolgármester-jelöltként az SZDSZ-ből kilépve új liberális pártot alapított Ungár Klára. Húsz év után, egyedüli női jelöltként méreti meg magát az októberi önkormányzati választáson, melynek eredményét nem tartja lefutott meccsnek.

A Szabad Emberek Magyarországért (SZEMA) jelöltje azt mondta: programjuk egyrészt a Budapesten és az országban húsz éve megoldatlan kérdések kezelésére fókuszál, mint a hajléktanok ügye vagy a romák integrációja. Ungár szerint a fővárosi közgyűlés lehet az egyetlen hely lehet az országban, ahol a Fidesznek nem lesz többsége.

- Húsz év után ismét főpolgármester-jelöltként indul, bár ezúttal nem a Fidesz, hanem a Szabad Emberek Magyarországért Párt (SZEMA) színeiben. De nemcsak Ön változott, a város is. Mit lát Budapesten, ami fejlődött és mi az, ami nem változott?

- Rengeteg jó dolog történt, de sok kérdésben nem léptünk előre. Továbbra is Budapest az egyik legszemetesebb európai város, sok helyütt kerülgetni kell a kutyapiszkot. Elviselhetetlenül sok az autó, itt gyorsan és határozottan kell lépni. A hajléktalanok ügyét az elmúlt húsz évben sem sikerült megnyugtatóan rendezni. Ezért javasoltuk, hogy a személyi jövedelemadó egy százaléka mellé plusz egy százalékot fel lehessen ajánlani a leginkább megoldatlan kérdések kezelésére. Ilyen a hajléktalanok ügye, a romák integrációja, az egészségügy helyzete, vagy a kollégiumi ellátás. Ezekre a fővárosban is választ kell adni. De meg kell őrizni a főváros kulturális sokszínűségét, az oktatás szabadságát is.

- Érdekes, hogy míg Ön a Fideszt hagyta ott az SZDSZ-ért, mostani vetélytársa, Tarlós István ugyanezen idő alatt az SZDSZ-től jutott el a Fideszig...

- Én most is egy liberális párt tagja vagyok. Egy éve kezdtük el a SZEMÁ-t szervezni, év eleje óta jogerősen bejegyzett párt vagyunk. Az egyetlen működő, politizáló liberális párt. A Fidesz utoljára a '90-es évek elején volt liberális, akkoriban Kövér László például még szociáldemokratának vallotta magát. Aztán a '93-ban kezdett fordulatot '94-'98 között be is fejezték: a Fidesz először konzervatív-liberális, aztán keresztény-konzervatív párttá vált. Belülről ez a folyamat jól látszódott. Az SZDSZ-ben pedig magával a liberalizmus képviseletével is probléma volt. Az utolsó pár évben komoly viták voltak abból, mit lehet képviselni, mit lehet vállalni. Ilyen kérdés volt a melegjogok, a roma integráció, vagy a női jogegyenlőség, az azonos jogok ügye. Ezek a SZEMA számára nem kérdések. Sem életkori, sem nemi, sem vallási, sem származási, sem szexuális identitás ügyében nem ismerünk tréfát, a jogoknak azonosnak kell lenni. Ahol nincs jogegyenlőség, ott meg fogunk szólalni. Ilyenek a hátrányos helyzetű települések, ilyen az alacsony iskolai végzettségű emberek ügye. Lényegében a hazai cigányság negyede-fele a rendszerváltás kárvallottja, hiszen teljesen munka nélkül maradtak, a szakképzettség és a munkahely hiánya miatt, pedig esélyeik sincsenek.

- Ezért is indítanak polgármester-jelölteket olyan kritikus területeken, mint Sajókaza vagy Jászladány?

- Igen, tudatos a politikánk. Ahol lehet, cigány származású magyar embereket indítunk. A valódi hatalomban kell a cigányembereknek kipróbálni magukat, megtanulni, hogy mi a politizálás. Sokkal karakteresebb lépésekre van szükség. Végig kell csinálni felgyorsítva azt, ami Amerikában az '50-es évektől a feketék, majd a '80-as évektől a emyolajkúak integrációjával megtörtént. Minden területen lemaradásban vagyunk. A roma embereknek szerepelniük kell a médiában, rendőrnek kell állniuk, a gyerekeiket pedig állami programokkal kell segíteni. Munkahelyeket kell vinni olyan területekre, ahol nincsenek, közpénzen kell óvodát építeni pici falvakba, mert ha nem integrálódnak a gyerekek korán a közösségbe, akkor elvesznek, és a hátrányuk már három-négy-öt éves korban megjelenik.

- Kis pártként a SZEMA-nak milyen esélyei vannak? A választási törvény módosítása csak rontott az esélyeiken, mint minden kis pártén...

- Meg is támadtuk az Alkotmánybíróságon az önkormányzati választójogi törvényt. Kifogásoltuk, hogy a törvénymódosítás a korábbi 7 ezerről annak négyszeresére, 28 ezerre emelte a főpolgármester-jelöltséghez szükséges számú ajánlószelvények számát. Ezt nyugodtan nevezhetjük Lex Budapestnek. És tudjuk, hogy eközben lerövidült az ajánlószelvény-gyűjtési időszak is. Ez utóbbira vonatkozó kifogásunkat befogadta az Alkotmánybíróság. Beadtunk egy sürgetési kérelmet is, mert az augusztus végi ülésük napirendjén a kérdés nem szerepel, miközben szeptember harmadikán lejár az ajánlószelvény-gyűjtési határidő. Szinte lehetetlen feladattal nézünk szembe Budapesten, de bizakodva megyünk neki. Még nem vagyunk egy nagy párt, hiszen pár hónapja működünk, de megnyugtatóan sok fiatal csatlakozott az utóbbi pár hónapban hozzánk. De ez még nem elég. Mindenki nyugodtan hozhatna magával még nem egy, akár nyolc embert is. Ami az esélyeinket illeti, bízom abban, hogy van 28 ezer, vagy még több liberális ember Budapesten, aki szeretné, hogy ez egy szabad város maradjon, hogy Budapest ne legyen teljesen narancssárga, mint az ország többi része és ezért tesz is valamit.

- A másik nyolc főpolgármester-jelölt is abban bízik, hogy - ha más szempontok alapján - de számíthat 28 ezer kopogtatócédulára és persze még több voksra. Demszky Gábor visszavonulása soha nem látott tülekedést hozott...

- Valóban, eddig kilenc főpolgármester-jelölt van a startvonalnál, liberális jelölt viszont rajtam kívül nincs más. Szocialista, szociáldemokrata jelöltből már kettő is van. Aztán ott van az LMP, amely határozottan rúgja le magáról a liberális jelzőt. Nagyon helyesen, mert nem az. A Fidesz hatalom- és a demokrácia-felfogása pedig végképp nem illethető a liberális-demokrata jelzővel. Ezt a liberális szavazók pontosan érzékelhették az elmúlt pár hónapban. A kinevezések, az alkotmánymódosítások, a törvények hihetetlen erővel történő átnyomása, az alkotmánybírákkal, a médiával, a választással kapcsolatos szabályok megváltoztatása, a köztársasági elnök kinevezése, mind ezt bizonyítja. A liberális szavazóknak, ha volt köztük olyan, aki a Fideszre szavazott, most szembe kellett nézniük azzal, hogy ez tévedés volt. A liberálisok egy másik része pedig a szocialistákra nem fog szavazni, mert úgy látja, hogy a korrupció illetve az átláthatatlanság, a mutyizás bizonyítottan-bizonyítatlanul körüllengi a főváros közüzemeit, melyek az elmúlt években szocialista kézben voltak.

- Ön mivel garantálná a közműcégek átláthatóságát, a korrupció és a mutyizás megszüntetését?

- Olyan Budapestet képzelek, ahol minden a nyilvánosság előtt zajlik. Egy budapesti intézmény, ha fővárosi tulajdonrész van benne, ha a fővárossal kötött szerződést, felejtse el az üzleti titkot. Közpénzzel bánik ugyanis. Mindent úgy kell csinálni, hogy nyugodtan ki lehessen tenni az internetre. Úgy kell dolgozni, szerződéseket kötni, hogy mindenki nyugodtan alhasson, miközben bárki-bármikor ellenőrizheti a működést és a gazdálkodást. Az ellenőrzésnél és a folyamatos nyilvánosságnál nincs jobb módszer a korrupció ellen. Az, hogy egy cég milyen feltételekkel szerződik, legyen az kórház, egy gimnázium vagy a BKV, annak teljesen nyilvánosnak kell lennie. Ha nincsenek intézményi garanciák, akkor az emberek pártállástól függetlenül gyarlóak. Itt zéró toleranciával kell a korrupciót kezelni, ami azt jelenti, hogy a gyanúját is ki kell vizsgálni. Emiatt tartom a főváros egyik legfontosabb dolgának, hogy ellenőrizze az egyébként önálló, vagy részben önálló intézményeit.

- A főpolgármester-választást sokan már most lefutott meccsnek tartják, de nem ilyen egyértelmű a fővárosi közgyűlés új összetétele...

- Én a főpolgármester-választást sem tartom lefutottnak. Majdnem mindegy, hányan tülekednek a városvezetői posztért. Az a kérdés, Tarlós Istvánnal szemben kinek van olyan programja, elképzelése, ismertsége, illetve potenciális szavazóbázisa, aki fel tudja venni a kesztyűt. Mindegy, hogy ő is a sokszínűségről, a kultúra fontosságáról vagy a nyitottságról beszél, mert némi hitelesség szükségeltetik ahhoz, hogy egy ember szájából egy mondat jól is hangozzék. Budapestnek a közigazgatásban jártas, az önkormányzati rendszert ismerő, az egészségügyhöz és a gazdasághoz is értő főpolgármesterre van szüksége. Ami pedig a közgyűlést illeti, talán az egyetlen hely lehet az országban, ahol a Fidesznek nem lesz többsége. Nem hagyhatjuk győzni a jobboldalt, mert akkor több fontos dolog is veszélybe kerülne Budapesten. A sokszínűség nem csak az itt lakó emberek és nézetek, gondolkodásmódok szempontjából, hanem kulturális értelemben is az egyik legkomolyabb értéke Budapestnek és ezzel együtt az országnak. A liberalizmus pedig soha nem jelentette a rendetlenséget, hanem azt: mindig odáig terjed a szabadságunk, amíg a másikét nem sértjük meg.

Forrás: