Ungár Klára: mindent elölről kell kezdeni

A SZEMA jelöltje az indulás céljáról, az LMP-ről és a huszonnyolcezer nagyságáról

Elindul az önkormányzati választásokon a tavaly alakult Szabad Emberek Magyarországért. A SZEMA egyedüliként vállalja föl a liberális értékeket. Főpolgármester-jelöltjük, Ungár Klára azt vallja: éles különbségek vannak köztük és az LMP közt, kampányukkal pedig szeretnék fölrázni a politikai közönyből azokat, akik egyelőre csak naivan szemlélik a demokratikus alappillérek megrendítését.

– A választási eljárásról szóló törvény nem lehetetleníti el az indulásukat?

– Mindenkinek, még a közepes méretű pártoknak is kedvezőtlen, hogy 15 nap van az eddigi három hét helyett a kopogtatócédulák összegyűjtésére, hiszen csökkennek az esélyek. Az önkormányzati választójogi törvény módosításának legfontosabb momentuma, hogy négyszer olyan nehéz legyen a főpolgármester-jelölteknek összeszedniük a kopogtatócédulát, mint négy éve. Ez a Fideszen kívül mindenkire rossz hatással van. Mindezt rendkívül antidemokratikusnak tartom. Mi mindkét törvényt megtámadtuk az Alkotmánybíróságon, de ez utóbbival nem foglalkozik a testület. A 15 napos határidőt pedig nem tűzte ki az ítélkezési szünet utáni első ülésére, ezért sürgős tárgyalást kértünk, hiszen szeptember 3-ig lehet az ajánlószelvényeket gyűjteni.

– Ennek ellenére meglesz a huszonnyolcezer ajánlásuk Budapesten?

– Igen. Ebben a városban van annyi liberálisan gondolkodó ember, aki érzi, hogy Tarlóssal szemben komoly jelöltet kell állítani. Az, hogy összejön-e vagy sem, az emberek aktivitásán múlik, mert ennyi idő alatt nem lehet házról házra járni, még ezer aktivistával sem. A választóknak is kell tenniük azért, hogy cédulájuk eljusson a gyűjtőpontokra, a postaládámba. Hiszem, hogy Budapest szabad város.

– Miért a SZEMA-ra szavazzanak, és miért ne az LMP-re?

– Karakteres a különbség. Nekünk határozott és világos liberális programunk van. Ezt a jelzőt próbálja lerúgni magáról az LMP, joggal, mert valóban nem liberális párt. Gazdaságfilozófi ai nézeteik inkább emlékeztetnek a hetvenes-nyolcvanas évek naiv kert-Magyarországára. Különbözik a demokráciafelfogásunk is. Mi nem kivonultunk volna a választójogi törvény megszavazásakor, hanem leszavaztuk volna. Ők nem fordultak Alkotmánybírósághoz. A szocialisták se. Egészen más az álláspontunk az adórendszer ügyében. Csak a médiatörvénnyel kapcsolatban gondolkodtunk hasonlóan. Továbbmegyek: kicsit értetlenül állok az előtt, hogy Pintér Sándort egy bizottságban miért kellett támogatni, ahogy azt tették. A liberálisok egy része jobb híján szavazott rájuk, és az elmúlt pár hónap igazolta, hogy az LMP nem képviseli a liberális értékeket.

– A SZEMA-nak meg kell küzdenie a teljes ismeretlenséggel. De még ez is smafu ahhoz képest, hogy liberális párt. Az új kormánymegalakulása óta eltelt hónapokban akadnak olyan jelek, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a demokrácia alappillérei meginogtak, mégis, az emberek nagy részét ezek a jelek nem érdeklik. A demokratikus, liberális értékek mellett elkötelezettek száma csekély.

– Igen, ha úgy tetszik, bizonyos tekintetben ’89-hez kell visszatérni. Sokkal komolyabb aktualitása van ma a liberális demokráciának, mint akár fél éve. De formailag ez még szabad ország, hiszen vannak választások, működik a parlament. De a közöny az idő múlásával tovaszáll, előbb-utóbb mindenki beleütközik olyan döntésbe, amely nem tetszik neki. Egyetértek, a liberalizmus még népszerűtlen, újjá kell építeni. Mindent elölről kell kezdeni Ami pedig az ismeretlenséget illeti: az önkormányzati kampány arra is jó, hogy programunkat megismertessük a választókkal.

– Elindulnak hátrányos helyzetű térségekben is. Nem érzik annak veszélyét, hogy az alulról szerveződő, a cigány önkormányzatokban nem bízó, a valódi jogvédelmet képviselő roma származású politikusjelöltek az erőt, azaz a Fideszt választják?

– Az egyik leghitelesebb fiatal roma jogvédő, Kállai László, aki a jászladányi iskolai elkülönítés ügyét felkarolta, a SZEMA színeiben indul. De értem a kérdést, igen, érzek ilyen veszélyt. Csakhogy például a Fidesz háromcsapás-törvénye vagy a hódmezővásárhelyi szégyenlista nem nevezhető szegénybarátnak, emberségesnek. Ha valaki valóban érzékeny erre a témára, ezt ugyanolyan pontosan látja, mint én. Igen, meglehet, hogy a Fideszhez is csatlakoznak tehetséges cigány emberek azzal, hogy a hatalomban talán könnyebb elérni eredményeket, de azt hiszem, nagyot csalódnak majd.

– A SZEMA volt az egyedüli párt, amely balliberális oldalról támogatta a családi pótlék megvonását abban az esetben, ha nem jár a gyerek iskolába. A szociális szakma tiltakozott ez ellen, miután az intézkedést nem követi a gyermekvédelmi ellátásban és a közoktatásban a szociális hátrányokkal küszködő családok életét segítő változás.

– Elsősorban az iskolába nem járó gyermek szüleinek kriminalizálása ellen léptünk fel. Jobb, ha a pótlékhoz kötjük az iskolába járást, mint ha börtönbe kerülne egy szülő, mint ahogy az Sajókazán meg is történt volna, ha Sólyom László nem lép közbe. Programunk szerint a családi pótlék megvonása csak akkor léphet életbe, ha a szociális gondozótól az oktatási hivatalig a szülő és az iskola együtt vizsgálja meg, miért nem jár az a gyerek iskolába, és megpróbálják egy másik iskolába integrálni a gyereket.

– Végül a kriminalizálás is megmaradt, és még szabálysértési bírságot is kiszabnak az igazolatlanul hiányzó gyerek szüleire.

– Ami a tervekből megvalósult, nagyon távol áll tőlünk.

– Azok a szponzorok, akik a SZEMA alapítóinak iskolai és szociális programjai mögött állnak, a politikát is támogatják?

– Ők nem szponzorálnak politikai törekvéseket. Kimondottan a szociális és az oktatási missziót vállalták fel. Önkéntes munkából, saját pénzünkből tartjuk fenn a szervezetet. És érkeztek adományok is. Ezt a kampányt egymillió forinttal kezdtük el.

– A jelöltjeik közül kiket tart esélyesnek?

– Bízom a sajókazaiakban, valamint Kállai Lászlóban, Jászladányban, és azt hiszem, hogy a jelenlegi polgármester, Sértő-Radics István Uszkán verhetetlen. A fővárosi kerületekben is sikerült fiatal csapatokat felállítanunk, felbukkantak olyan fiatalemberek, akik a neten találkoztak a SZEMA-val. Ők hozták a barátaikat, akik szintén hozták a barátaikat.

– Főpolgármester-jelöltként mit tart Budapest legégetőbb problémájának?

– A dugót, a korrupciót, a hajléktalanok helyzetét, a kultúrára fordított összeget és az egészségügyet. Van egy hamar bevezethető, kidolgozott koncepciónk a dugók kezelésére. Páros napokon a páros rendszámú, páratlan napokon a páratlan rendszámú autó fizetne csak dugódíjat, kizárólag a Nagykörút által határolt belvárosban, csúcsidőben. Ennek ellenőrzéséhez mindössze kamerák kellenének, semmi más. Ugyanakkor számunkra nagyon fontos a kultúra. A főváros 530 milliárd forintos költségvetéséből mindössze 14 milliárd megy e célra. Egy-kétmilliárddal több pénzzel igenis, fent lehet tartani egy pezsgő kulturális életet élő, színes fővárost. Lehetne itt normális kishajóforgalom, lehetne kertmozi, több alternatív színház, fesztivál. Lehetne sokkal több sétálóutca. Ezenkívül a SZEMA szeretné bevonni a civileket és a vállalkozókat. Javaslatunk szerint az egy százalék felajánlható adó még egy százalékkal növekedne, meghatározott célokra. Ezek egyike a hajléktalanellátás. A civileket és a vállalkozókat közös célokért adókedvezmény formájában a fővárosban is össze lehet és kell kötni. A korrupciót csak úgy lehet megállítani, ha minden fi llér, ami közpénzből megy el, ellenőrizhető: teljes mértékben a nyilvánosság előtt történik. Az egészségügyben világos teljesítménymérésre van szükség. A betegelégedettségi mutatók alapján kell elindulnunk.

Forrás: