SZEMA

Ki érzéketlenebb szociálisan, ki gazdaságilag, ki nem ismeri a mai magyar valóságot, ki miért nem szeretne a másik Magyarországán élni – ezekre az érdekes kérdésekre is választ kaphattak az érdeklődők a választások első vitájában. Bokros Lajos, az MDF miniszterelnök jelöltje, és az egyik SZDSZ-utódpárt (a Szabad Emberek Magyarországért) elnöke Ungár Klára mérkőztek meg.

A felek abban állapodtak meg előzetesen, hogy öt témát beszélnek át 12-12 percben, az előre megbeszélt témákat pedig úgy sorsolják ki. Az első mindjárt a roma integráció lett volna, de a szó hamar a szociális kártyára terelődött, amiről aztán el is vitatkoztak 12 percet. Bokros megismételte, hogy az adófizetők pénzén nem lehet korlátlanul fogyasztani, a kártyát be kellene vezetni országosan is. Ungár pedig megismételte az ezzel kapcsolatos liberális bírálatokat, mire Bokros úgy riposztozott, hogy a SZEMA támogatná a kártyás mérőórák bevezetését, pedig az is fogyasztást korlátoz.

Ne utaztassunk embereket!

A következő téma a munkaerőpiac volt. Bokros szerint le kell számolni azzal a közhellyel, hogy mobilitással csökkenteni lehet a munkanélküliséget. „Képzetlen embereket fölösleges utaztatni, akkor sem lesz munkájuk” – fogalmazott, és megismételte, hogy a túl sok segély sem eredményes, mert nem ösztönöz munkavállalásra. Bokros szerint a SZEMA programja önellentmondó, még több támogatást akarnak adni, de közben adót csökkentenének.

Ungár Klára szerint viszont erre van forrás, az államigazgatáson 35 milliárdot meg lehetne takarítani, ennyit vettek el a segélyalapból. Bokros ezt vitatta, szerinte maximum az önkormányzatokon lehetne ennyi pénzt megtakarítani, Ungár ellenben azt mondta, „bármelyik minisztérium működésén” lehetne spórolni ennyi pénzt.

Ungár szerint ma nagyon sok embernek a szociális biztonság minimuma is hiányzik, feltette a kérdést, hogy hogy lehet 28 ezer forint segélyből megélni, majd számokat sorolt: 3 millió ember él havi egy főre eső 55 ezer forintból, az ország legfejetlenebb régiójában 65 ezer Ft az egy főre erő jövedelem, a legfejlettebben 115 ezer. „Mert ott hatékonyabban és többen dolgoznak” – szúrta közbe Bokros. Ungár szerint Bokros, és az MDF javaslatai a 20-70 évre felgyűlt problémáékra nem adnak megoldást, először a minimális szociális biztonságot meg kell teremteni, hogy felnőjön egy új generáció, amelyiknek már van esélye kitörni a szegénységből maga erejéből is.

Bokros szerint ebben nincs köztük vita, de 73 500 forint így is a minimálbér Magyarországon, nem lehet minden határon túl növelni a szociális ellátásokat, és szélesíteni a jogosultak körét. Az adórendszer is szóba került ennek kapcsán.

Bokros itt megismételte kedvenc tételmondatát: többen fizessenek egyedileg egyre kevesebbet, a szociális rendszerben azonban pont fordított folyamatokra van szükség: kevesebben kapjanak többet, elsősorban a gyerekek, ezért kellenek az egész napos iskolák is, ahol a szegényekkel is foglalkoznának,kapnának rendesen ételt. Ungár erre azt mondta, a mai oktatási rendszer rossz, így nem kell ebbe belekényszeríteni „embereket, persze ti döntenétek el Lajos,hogy kiket”, mire Bokros mosolyogva úgy válaszolt, Ungár nem olvasta el a programjukat, mert nem döntenék el, hiszen mindenkit egész napos iskolába járatnának általánosban, mire Ungár azt mondta,hogy ő nem szeretne egy ilyen országban élni.

Bokros egyébként többször félbeszakította Ungárt azzal a megjegyzéssel, hogy olyanról vitatkozik, amit ezek szerint el sem olvasott, amivel nem szerzett magának jó pontokat a közönség körében láthatóan többségben lévő Ungár-fanok körében.)

A nyugdíjrendszert mindketten megvltoztatnák

A nyugdíjrendszer témájának mindkét mérkőző örült. Ungár kezdte a beszédet, szerinte a nyugdíjrendszernek két fontos szempontnak kell megfelelnie: fenntarthatónak kell lennie, és biztosítania kell az idős korúak jövedelmét. Ungár szerint nem igaz, hogy a gazdagok finanszírozzák a szegények nyugdíját, hanem éppen fordítva van, hiszen a szegények 15 évvel korábban halnak meg, így meg sem élik, hogy ellátást kapjanak. Szóba került természetesen a svéd modell is, Ungár szerint ott a befizetésekkel koreláll a nyugdíj, Magyarországon nem, de nem is lenne kívánatos ez feltétlenül,hiszen elveszne a szociális kiegyensúlyozó szerep.

Bokros kapásból ellent mondott Ungárnak, szerinte nem a gazdagok, hanem a jövedelmüket eltitkolni nem tudók finanszírozzák a rendszert. Neki természetesen koncepcionális vitája volt Ungár álláspontjával. A nyugdíj nem szociális juttatás, hanem biztosítási alapon megszerzett jog, újraelosztás legfeljebb az első pillérben lehet. Egyébként szerinte az egyik fő gond,hogy Magyarországon az utolsó fizetéshez képest jóval magasabb a nyugdíj, mint sok nyugati országban, de tíz évvel később már nagyon sokat veszít értékéből az ellátás. Szerinte mindenképpen szükséges, hogy a járadéknyereség (vagyis maga a kifizetés mértéke) és a járulékfizetés kapcsolódjon össze,m mert így lehet érdekeltté tenni az embereket a befizetésekre.

Ungár szerint a nyugdíj jóléti államokban valóban biztosítás, míg nálunk felosztó-kirovó rendszerű, de szerinte, meg kell tartani a svéd és magyar modell közti különbséget. Bokros erre azt mondta: inkább felzárkózni kellene hozzá, mire Ungár: előbb legyünk Svédország, Bokrosból pedig a „társadalmi érzéketlenség kritikus tömege szól” a volt pénzügyminiszter erre úgy vágott vissza,hogy Ungárt pedig a „gazdasági érzéketlenség kritikus tömege” jellemzi.

A munkahelyteremtés következett

Bokros szerint egyszerűen nem igaz, hogy tömegével áll rendelkezésre jól képzett, olcsó munkaerő, szükséges a szakképzettség nagyságrendekkel történő emelése, de még ezen kívül is van egy csomó követelmény, az oktatási intézmények eredményét mérnie kellene, nem „pökhendien elutasítani ezt”. Ezen kívül szükséges az adóék közelítése, a közterhek igazságosabb elosztása, így legalább jelképes adót, járulékot, tételes egészségügyi hozzájárulást mindenkinek fizetnie kellene, a nyugdíjasoknak is, aminek hatására ismét több idős Ungár-rajongó elégedetlenül morgolódni kezdett.

Bokros szerint zsákutcába kezd elmozdulni Magyarország, még a válságkezelés terén is: nagyon védi azokat akiknek van munkahelyük, a válság terheit pedig azokra terheli, akiknek nincs, olyan munkaerő piac kell, ahol könnyű elbocsátani embereket, ha a gazdasági helyzet ezt követeli, de mivel rugalmas a piac, munkát találni is könnyű.

Ungár szerint önmagában az adó, járulékcsökkentés nem emeli a munkahelyek számát, ennek ellenére kell adót csökkenteni. Ami most történik, az alkalmi munkavállalás nehezítése, esélyt vesz el a szakképzetlenektől, erre Bokros azt mondta, nem az alkalmi munkából tengődők számát kellene növelni, Ungár szerint viszont a semminél ez is jobb. A SZEMA a fiatalok járulékát csökkentené, Bokros azonban azt mondta, akkor a többiekét kellene növelni, mert így is deficites az alap.

Végül az egészségügy: következett, Ungár Klára kezdte a beszédet, aki egyből Bokros korábban elmondott szavait kritizálta, a mindenki fizessen valamit elvéről. Ungár szerint az E-Alapba 600 milliárdot tol be az állam minden évben ugyan, de ez nem feltétlenül baj, az MDF „dogmatikusan akarja egyensúlyba hozni” a kasszát, pedig erről szól a jóléti állam. Bokros szerint akkor viszont az egészre nincs is szükség, meg lehetne szüntetni, és bevezetni az angol modellt,ahol a személyi jövedelemadóból,és az ÁFA-ból tartják fent az egészségügyet.

Ungár megismételte, hogy a nyugdíjas egyszer már fizetett járulékot, miért fizessen még egyszer, „ne ők viseljék a terheket”, Bokros szerint 7 százalékos visszaesésnél mindenki viseli a terheket, „nem ismered a valóságot Klári az a baj” – tette hozzá. Szerinte hiába dolgozott valaki 40 évig is, nem szerzett jogot az ingyenes és korlátlan ellátásra, ez nincs bent az alkotmányban sem, majd azt mondta Ungárnak, hamis szolidaritás az, amely az aktívakra tesz egyre nagyobb terheket, miután egyre több nyugdíjas lesz.

Ungár szerint máshol kell a költségeket csökkenteni az államnak, Bokros viszont azt mondta, az EÜ-rendszer így sem feltétlenül alulfinanszírozott, hiába növeljük a kiadásokat, az sokszor egy feneketlen hordóba folyik, majd feltette a kérdést a közönségnek, a hálapénz helyett nem szeretrének-e tételes ehót fizetni, mire egy idős néni hangos nemmel válaszolt, dramaturgiailag a legjobb pillanatban, ugyanis a vitára szánt idő is lejárt.

Forrás: Hírszerző, 2010.02.13.