SZEMA

SAJTÓKÖZLEMÉNY a Szabad Emberek Magyarországért párt sajtótájékoztatót tartott 2010. január 26-án a Nyitott Műhelyben

Mit üzen a Jobbik? Mit üzen az MDF?

Avagy a Jobbik és az MDF társadalomképe

A sajtótájékoztatót tartotta: Ungár Klára, a SZEMA elnökségi tagja, dr. Bodansky György, a SZEMA tagja és dr. Niedermüller Péter, a SZEMA szakértője

Mit üzen a Jobbik?

A Jobbik 88 oldalas (! a számmisztikában 88 = HH !) programjának helyzetértékelését és 700 ígéretét négy részre oszthatjuk: fajgyűlöletre, alkotmányellenességre, ostobaságra és közhelyekre.

Fajgyűlölet:

• Átfogó és mélyreható felmérést kell készíteni a cigány kisebbségről, kitérve annak lélekszámára, családi állapotaira, demográfiai dinamikájára, iskolázottságára, bűnözéshez való viszonyára, a többségi társadalommal kapcsolatos attitűdjeire, az integrációhoz való hozzáállására.

• A cigány társadalom többsége a törvények, a munka és az oktatás világán kívül él, ahonnan a jelek szerint sokuknak nem csupán lehetősége, hanem szándéka sincs a kitörésre.

• A cigány társadalom egy része már egyáltalán nem vágyik sem integrációra, sem munkára, sem tanulásra, csupán a társadalom által biztosított segélyekre.

• A cigánybűnözés felszámolása céljából szükséges a rendőrség megerősítése és a csendőrség felállítása.

• A cigányság az ország számos pontján elviselhetetlen kriminológiai nyomás alá helyezi az ott élőket.

• A cigányságra jellemző a megélhetési gyermekvállalás.

• Csökkenteni kell a kisebbségi önkormányzatok normatív finanszírozását.

Alkotmányellenesség:

• A családi pótlék a 3. gyerektől adókedvezménnyé válik, de egyedi elbírálás alapján a „rendes emberek” munka nélkül is megkapnák.

• Szent Korona-tan

• Kétkamarás, korporatív országgyűlés

• Közvetlenül választott, erős államfő

• A keresztény értékrend kinyilvánítása az alkotmányban

• A halálbüntetés visszaállítása

• Az országgyűlési képviselők mentelmi jogának megszüntetése

• Btk. módosítása: kétszeres büntetés, ha az elkövető politikus

• Magyar Nemzeti Gárda felállítása

• Csendőrség felállítása

• Közszolgálati és Tartalomminősítő Tanács a médiában

• Segély munkához kötése

• Szociális kártya

(Lásd az Alkotmány 59., 60., 63., 66., 67., 68. és 70. §-át.)

Példák az ostobaságra:

• A”vidék” sajátos felfogása: nincs szó pl. a vidéki városokról (általában sincs szó a városokról), a vidék meglévő, eltérő adottságairól.

• Az államadósság leírása, nem fizetése

• A foglalkoztatás növelése a rendvédelmi szervek létszámának bővítésével

• A lakáshitel-kedvezmények bővítése, hitel vissza nem fizetése

• A személyi jövedelemadó progresszivitásának növelése, vagyis a felső kulcs felemelése

• A multik annyi munkahelyet szüntettek meg, ahányat létrehoztak, a kivonuló multik helyét a magyar vállalkozások betöltik

• Szülőtámogatási életjáradék nyugdíj helyett

• Önellátó börtönök és önellátó települések

• A magyar édesvízkészlet fölöslegének exportja a Közel-Keletre

• A régió fogalmának eltörlése a magyar közigazgatásból

• A TV2 és az RTL Klub betiltása

• Elég a pozitívan diszkriminált cigányságból

• Csődközeli cégek állami támogatása egyedi elbírálás alapján

• A nemzeti vagyon visszaszerzése

Végül néhány abszurd:

• Magyar Őstörténeti Intézet alapítása

• Alkotmányos védelem a Turulmadárnak

• A kocsmai zenélés szerzői jogdíjtételeinek csökkentése

• A kóbor eb jelenség megszüntetése

A Jobbik társadalomképe:

• Mélyen, és a szó legrosszabb értelmében vett konzervatív program, melynek meghatározója a mindenkit kizáró esszencialista nemzetfelfogás, a nyugat-, globalizáció- és kapitalizmusellenesség, egy államközpontú baloldali ideológia, időnként rejtett, de mindig jól „olvasható” rasszizmussal és egy autoriter, keresztény kurzus dominanciájával.

• A Jobbik által ábrázolt társadalom egy differenciálatlan, tagolatlan massza, „a magyar emberek” (313 alkalommal fordul elő), nem beleértve a cigányságot, hanem szembeállítva azzal.

• A Jobbik minden társadalmi problémát és konfliktust „rendészeti” kérdésként lát és állít be.  Ennek megfelelően megoldási javaslatai kimerülnek a szigorú ellenőrzésben, a különböző őrségek felállításában, a büntetésben, az állami erőszak egyes megnyilvánulásaiban, a kizárásban. Párbeszéd, konszenzusok keresése, megegyezés, együttműködés, kommunikáció – ezeknek a szavaknak és ennek a felfogásnak – ami a demokrácia lényege – nyoma sincs.

Mit üzen az MDF?

Az MDF vitairatából kiderül, hogy 1990-1994-ig és 1995-ben volt kormányon. Az 1998-2002-ig terjedő időszakhoz semmi köze sincsen (csak Dávid Ibolya volt az igazságügyi miniszter). A fiskális-monetáris szemléletű dolgozatból teljes egészében hiányzik a társadalom- és szociálpolitika. Álláspontjuk szerint az emberi méltóság a végzett munka által jár, véleményünk szerint viszont alanyi jogon (lásd még az Alkotmányt).

A SZEMA véleménye több ponton eltér az MDF-étől, bizonyos javaslatait pedig egyértelműen visszautasítjuk. Ezek: a járulékok fixesítése, magánbiztosítók bevonása az egészségügybe, nyugdíjasok bevonása az egészségügy finanszírozásába, visszatérítés nélkül, a nyugdíjrendszer rövid távú megváltoztatásának lehetősége, a családi pótlék iskolának történő folyósítása a gyerek hatéves korától, a Bokros-féle tandíjmodell, az ügyészség kormány alá helyezése.

A vitairat hiányosságainak pótlása érdekében (jogállam helyreállítása, az állam szerepe, roma integráció, szociálpolitika és társadalompolitika) Ungár Klára szakmai vitára hívja ki Bokros Lajost.