Az, hogy ellátogatunk a fogorvoshoz, ideális esetben megtörténik félévente, de a lakosság nagy része ennél sokkal ritkábban megy csak el a szakemberhez. Bár a szűrővizsgálatok valóban nagyon fontosak lennének, gyakran az emberek éveken át nem mennek el a fogorvoshoz, főleg akkor, ha semmilyen panaszuk nincs.
Ennek oka a legtöbb esetben a feledékenység és az időhiány lehet, de nagyon gyakran beszélhetünk a fogászati kezelésektől való félelemről is. Sajnos a korábbi rossz tapasztalatok rányomhatják a bélyegüket akár a jelen döntéseire is, ennek következménye pedig sok esetben a rossz állapotban lévő, hiányos, vagy szuvas fogsor.
Rossz emlék, rossz tapasztalat
Valószínűleg mindannyian emlékszünk legalább egy olyan esetre, amikor kiskorunkban az egész osztállyal kötelezően el kellett mennünk az iskolafogászatra, ahol lehetséges, hogy nem a legvidámabb orvos fogadta a gyerekeket, aki se nem volt türelmes, se nem volt kedves. Korábban a fájdalomcsillapítás is gyerekcipőben járt, emiatt sajnos sokan kimondottan rossz élményekkel távoztak a fogorvosi rendelőkből.
Ez pedig akár évtizedekre is meghatározhatja azt, hogy mit érzünk akkor, amikor fogorvoshoz kell mennünk. Ilyenkor jó esetben az ember legalább mindent megtesz annak érdekében, hogy a fogai sokáig szépek és egészségesek legyenek, ám még a szájhigiéniára való odafigyelés ellenére is előfordulhat az, hogy romlásnak indulnak a fogak. A fogkövesedés mértékét például a táplálkozási szokások és az egyéni hajlam is befolyásolni tudja, ha pedig szakember által nem kerül eltávolításra, akkor a fogkő akár komoly fogágy-betegségeket is előidézhet. Gyakran a magyar emberek csak a végső esetben indulnak el a fogorvoshoz, ám sokszor ilyenkor már a fog nem menthető.
Mi állhat a félelem mögött?
A rossz emlékek és a pszichés félelem mögött a leggyakrabban a fájdalomtól való félelem áll. Sokszor ijesztgetik egymást az emberek arról, hogy mennyire fájdalmas a gyökérkezelés, vagy éppen arról, hogy mennyire problémás volt a bölcsességfoguk eltávolítása. Ezek hallatán az emberek inkább úgy gondolják, hogy nem kérnek ebből, és amíg nem muszáj nem is mennek el a fogorvoshoz.
Azt azonban érdemes tisztázni, hogy ha sikerül egy megbízható orvost találni, akkor a kezelés során végig kommunikáció zajlik, ez pedig sok esetben hatalmas segítség lehet abban, hogy a páciens leküzdje a félelmeit. Ma már a korszerű érzéstelenítőknek köszönhetően azonban a kezelések nagy része szinte fájdalom nélkül lezajlik. Sokszor attól is tartanak a páciensek, hogy ha egyszer eljutnak egy fogorvoshoz, akkor fény derül egy csomó fogászati problémára, és aztán hónapokon át visszatérő vendég lesz a rendelőben.
Fontos kihangsúlyozni, hogy egy munkájára valamit is adó szakembernek az a célja, hogy felhívja a figyelmet a tényleges fogászati problémára, majd azokat a sürgősség jellege szerint kezdje el kezelni.
Egy idő után aztán az emberek egész egyszerűen a szégyenérzet miatt kerülik el a fogorvost. Akik elromlott fogakkal, fogászati betegségekkel küzdenek, általában szégyellik a szájhigiéniájuk állapotát, de az empatikus, emberközpontú hozzáállás elősegítheti azt, hogy a felmerülő problémák minél előbb orvosolva legyenek, ezzel egy időben pedig a páciensben lévő félelem is leküzdhetővé váljon.